Így adózol a kanadai cégedből kivett osztalék után magyar magánszemélyként

A kanadai cégalapítás egyik legnagyobb vonzereje a globális presztízs és a kedvező vállalati adókörnyezet. De magyar adórezidensként nem feledkezhetsz meg arról a pillanatról, amikor a céged nyereségét magánszemélyként szeretnéd élvezni.

Sokan bizonytalanok abban, hogy a tengerentúli bevétel után itthon is kell-e adózniuk, és ha igen, hogyan kerülhetik el, hogy kétszer fizessenek ugyanazért a jövedelemért.

Szakértőnk összeállította a legfontosabb tudnivalókat a Kanada és Magyarország közötti adóegyezmény alapján, hogy tiszta képet kapj a kötelezettségeidről és a bevallás menetéről.

Ha egy kanadai társaság a nyereségéből juttatást fizet a magyar magánszemély tulajdonos részére, az a magyar szabályok szerint főszabály szerint osztaléknak minősülhet.

A magyar személyi jövedelemadóról szóló törvény az osztalékot önálló jövedelemkategóriaként kezeli, és az osztalék minősítését önmagában nem zárja ki az, hogy a külföldi társaságra speciális vagy kedvezményes kanadai adózási szabályok vonatkoznak.

Ha a tulajdonos magyar adóügyi illetőségű magánszemély, akkor a külföldről kapott osztalék Magyarországon is adóköteles. A NAV tájékoztatója szerint a külföldről származó osztalék tipikusan mindkét államban adóztatható: a forrásországban is, és Magyarországon is.

Magyarországon az osztalék után főszabály szerint 15% személyi jövedelemadó fizetendő, továbbá felmerülhet 13% szociális hozzájárulási adó is az adófizetési felső határig.

A Kanada és Magyarország közötti egyezményben az osztalékot a 10. cikk szabályozza. Ez alapján a kanadai társaság által magyar illetőségű személynek fizetett osztalék Magyarországon adóztatható, de Kanada is jogosult lehet forrásadót levonni. Ennek mértéke főszabály szerint legfeljebb 15%, speciális társasági részesedési esetekben 5% vagy 10% lehet.

A kettős adóztatás elkerülését a 23. cikk rendezi: Magyarország az osztalék után Kanadában megfizetett adót beszámítja a magyar adóba, de legfeljebb a magyar adónak az erre a jövedelemre jutó részéig.

Ha Kanadában az osztalékból ténylegesen vontak le forrásadót, az a magyar szja-ba beszámítható a fenti korlátig. Ha Kanadában nem vontak le adót, akkor Magyarországon a teljes 15% szja fizetendő. Emellett – ha az adófizetési felső határ még nem telt be – a 13% szocho is felmerülhet.

A magyar általános szabály szerint külföldi adó beszámításánál 90%-os korlát is létezik, de egyezményes osztaléknál elsődlegesen a Kanada–Magyarország egyezmény beszámítási szabályát kell nézni.

A külföldről származó osztalékot a magyar személyijövedelemadó-bevallásban kell szerepeltetni. A NAV útmutatója szerint az osztalék összegét és a külföldön megfizetett adót is fel kell tüntetni.

A külföldi pénznemben megszerzett osztalékot forintra kell átszámítani, főszabály szerint az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján. Ha nincs magyar kifizető, a külföldről származó jövedelemnél az adóelőleget rendszerint a magánszemély állapítja meg és fizeti meg a negyedévet követő hónap 12-éig.

Ez a fenti összefoglaló abból indul ki, hogy a kanadai entitás valóban társaságként fizet osztalékot.

Ha a kanadai struktúra valójában adójogilag átlátszó partnership vagy LLP, akkor a kifizetés minősítése eltérhet, és külön vizsgálat szükséges. Ezt a kérdést mindig a konkrét kanadai jogi forma és a tényleges működés alapján kell megítélni.